Témák

1. téma: A nyelvi fogékonyság fejlesztése és más plurális módszerek az inkluzív és etikus oktatásért

“Az inkluzív oktatás […] az oktatási rendszerek megváltoztatására irányuló törekvés, amely a diákok sokszínűségére adott válasz” (UNESCO Web Portál). A nyelvi fogékonyság fejlesztése és más plurális módszerek milyen mértékben járulnak hozzá az inkluzív oktatás bevezetéséhez azzal, hogy figyelembe veszik a tanuló által használt összes nyelvet? Ezek a módszerek hogyan tudják megerősíteni a közösségek közötti kapcsolatokat: a tanárok és diákok viszonyát, az iskola és a szülők, illetve általában a társadalom közötti viszonyt? Milyen oktatási gyakorlatok alkalmasak ezeknek a módszereknek a bevezetésére intézményes keretek között, formális és informális közegben egyaránt? A nyelvi fogékonyság fejlesztése és más plurális módszerek hogyan segíthetnek az idegen ajkú, betelepülő családok gyermekeinek beilleszkedésében? Hogyan segíthetnek ugyanezek a módszerek más nehézségekkel küzdő diákoknak, például nagyothalló vagy vak tanulóknak? Hogyan támogathatják az írás-olvasás tanítását soknyelvű közegben? Hogyan tudnak hozzájárulni a nyelvek hatékonyabb oktatásához, ha a ráfordított időt és az elért kompetenciaszintet vesszük figyelembe?

2. téma: A nyelvi fogékonyság fejlesztése és más plurális módszerek a tanmenetben

Hogyan változott meg a pozíciója a nyelvi fogékonyság fejlesztésére irányuló módszernek a nyelvpolitikában? Milyen tantervi szintű fejlesztések történtek annak érdekében, hogy a tanuló által használt összes nyelv, azaz az anyanyelv, az oktatás nyelve és más tanult nyelvek megjelenjen az iskolai programokban? Bekerültek-e a tanmenetbe olyan tevékenységek, amelyek támogatják a nyelvi fogékonyság fejlesztését és más plurális módszereket? Az oktatási programok tartalmaznak-e reflexiót, amely ennek a tanulási módszernek az értékelésére irányul? Vannak-e oktatási segédanyagok, amelyek támogatják ezeket a tantervi fejlesztéseket? Hogyan foglalkoznak az oktatási programok a nem nyelvi tantárgyak nyelvi dimenzióival (akadémikus képességek, olvasás- írás)?

3. téma: A nyelvi fogékonyság fejlesztése, más plurális módszerek és képzési gyakorlatok

Tartalmazza a tanárképzés a nyelvi fogékonyság fejlesztését és más plurális módszereket? Milyen módon? Jelentkezik-e igény a tanárok részről arra, hogy képzést kapjanak a nyelvi fogékonyság fejlesztése és más plurális módszerek területén? Milyen visszajelzések érkeznek ezekről a képzésekről? Valójában megváltoztatja-e ez a képzés a tanárok tantermi gyakorlatát? Milyen tényezők támogatják vagy gátolják a tanárok részvételét a plurális módszerek bevezetésében? A tanárképzésen kívül más képzési programokban is megjelennek-e a plurális módszerek, például hogy segítsék az egyéneket beilleszkedni a munkaerőpiacon, amelyre manapság jellemző a “másság”? Milyen szociolingvisztikai és nyelvpolitikai kérdéseket vet fel az ilyen képzések bevezetése?

4. téma: Plurális megközelítések a munkahelyen

Hogyan járulnak hozzá a plurális módszerek a munka világára történő felkészítéshez, és mi a jelentőségük ebben? Van-e őszinte hajlandóság arra, hogy a multinacionális vállalatok fenntartsák a soknyelvűséget? Mit látnak a nyelvi és kulturális sokszínűségben: a versenyképességet növelő tőkét, lehetőséget, kihívást vagy gátoló tényezőt? A hierarchikusan felépülő és különféle munkákat végző vállalatok milyen gyakorlatot követnek és milyen szükségletekkel rendelkeznek a soknyelvűség terén? A plurális módszerek hogyan tudják kielégíteni a cégek igényeit az interkulturális képzés során?

A konferencia, mint ahogy a korábbiak is, célul tűzi ki, hogy a tudományos kutatást összekapcsolja az oktatásban, képzésben és tananyagfejlesztésben dolgozók reflexióival. Ezért tudományos eredményeket és gyakorlati beszámolókat egyaránt várunk.